A bölcsességről
HUNGARIAN PART
A legtöbben azt hiszik, hogy mindent tudnak az életről és azokról a dolgokról, amik benne előfordulhatnak velük. Ez persze közel sem így van. Én is azt hittem, hogy sokkal több mindent átéltem és tudok már, de ez sem igaz. Semmit sem tudok. Úgy nézek erre a világra és benne az embernek nevezett lényekre, mint egy újszülött.
Már nincs bennem bölcsesség, amennyiben azt fogakban mérik. Kedden délután vették el tőlem az utolsót is, aminek most második napja iszom a levét. Nem gyógyul ám ez olyan könnyen, mint ahogyan emlékeztem és az emberek többsége nem is tudja, milyen komoly gondot okoz még az eltávolítása után is, egy-egy ilyen fogacska.
Ki a bölcs? Miben mérik a bölcsességet valójában? Mit jelent az, hogy valaki bölcs?
Erre talán azt mondanám, hogy az a bölcs, aki nyugodt tud maradni minden helyzetben, mert pontosan tudja, hogy mi következik és hogy mennyiben múlik rajta a dolog. A bölcsesség nem életkorhoz köthető, ám mégis van egy alapvető szint, amit 30 éves kora előtt senki sem érhet el, szerintem. Nekem is csak 30 után kezdett derengeni valami. Ha valaki igazán bölcs, az adni akar és segíteni másokon, mert tudja, hogy szükség van az útmutatására.
Amikor baj ér minket vagy megsérülünk /és történetesen nők vagyunk/, akkor érezzük csak igazán, hogy milyen volt, mikor még jött a Mama és a fájdalmat is legyőzte. Most már magunk vagyunk és egyedül kell meggyógyulnunk és törődnünk magunkkal.
Borsó
